Nekünk, kosztümös filmek rajongóinak kötelező tudni, miről "híres" Avonlea. Ez az a kis kanadai sziget, ahol Anne Shirley otthonra talált, felnevelték, szárnyra kapott, majd később újra hazatért (remélem, nem spoilereztem el a sorozatot).
A még elvetemültebb fanoknak ismerniük kell a Váratlan utazás című sorozatot is, amit az Anne Shirley "megalkotójának", Lucy Maud Montgomerynek köszönhetünk, és majdnem annyira élvezetes (szerintem). Több évadból áll, és ezért jobban megismerhetjük Avonlea lakóit az igencsak népes, zavaros és zaklatott életet élő King család mindennapjain keresztül.
A Boldog karácsonyt, Hetty néni! ennek a sorozatnak egy remek kis "különkiadása", amit nem érdemes kihagyni.

Avonleaben mindenki a karácsonyra készülődik, az ünnepi várakozást azonban beárnyékolja, hogy sok helybeli fiú valahol messze a fronton harcol. Olivia is Avonlebe utazik, hogy a King családdal együtt ünnepeljen, de Hetti már megérkezésekor vérig sérti. Felicity nevelt ikreinek rokonai váratlanul felbukkannak és elviszik a gyerekeket, Hettit néhány szülő nyugdíjba szeretné küldeni, Felixről pedig egy telegram azt tudósítja hogy több napja eltűnt. A King család karácsonya nagyon szomorúnak ígérkezik, a szeretet viszont mégis minden bajon felülkerekedik.

Nem tudom, miért, de mindenki őrült Tudor-lázban ég (én is). Sorozatok, könyvek, filmek, ismeretterjesztők, amit csak lehet, és én sem kíméllek benneteket továbbra sem, jövök majd vele rendesen.
De addig is, íme az angol történelem egy olyan apró részlete, amiről speciel én még nem hallottam. Az sem árt a filmnek, hogy a címszerepet Helena Bonham Carter játssza, akinek jól állnak a romantikus kosztümös szerepek.

A film Lady Jane igaz történetét dolgozza fel. A Tudor-ház uralma alatt Angliában mindössze kilenc napra egy tizenhat éves lány került a trónra. Ő volt Lady Jane. A film a lány történetét korhű módon ábrázolja, bemutatva azokat a hatalmi viszonyokat és udvari intrikákat, amik hatalomra jutásához és bukásához vezettek...

VIDTO

Előzetes

Minden filmről tudunk általánosságokat, mint például hogy ki játszik benne, ritkább esetben kapott-e Oscar-díjat, még ritkább esetben esetleg azt, hogy hol játszódik.

Kviz nekünk, tesztelendő a tudásunkat ITT

Ideje a Nagy Klasszikusok közül választani egyet. Azért csöpögtetem őket szépen lassan, mert sajnos csak kevés van belőlük és be kell oszani őket.

Linkek

YOUWATCH

VIDTO

EXASHARE

A határidőknek remélhetőleg jó időre vége, szóval csapjunk a húrok közé.

Kezdjük egy igaz történettel (!!!). Sajnos én még nem láttam, valaki ajánlotta nekem, és ha lesz szabadidőm, ezzel fogom kezdeni, mert izgalmasan hangzik (huh, mennyi bepótolnivalóm van már).

Az történetről, a szereplőkről bővebben itt olvashattok:
- Dido Elizabeth Belle
- William Murray, Mansfield earl-je, Belle nagybácsikája
- Lady Elizabeth Murray, unokatestvére
- John Lindsay, Belle apukája
- A Zong hajó története 
(A linkekért köszönet Edmond Dantesnek)

Sir John Lindsay admirális a tengerentúlon törvénytelen viszonyba keveredett egy fekete bőrű nővel. Kapcsolatuk gyümölcse Dido Elizabeth Belle. A félvér lány persze semmi jóra nem számíthat a tizennyolcadik századi Angliában. Ám az arisztokrata nagybátyja, Lord Mansfield és felesége magukhoz veszik őt. A származása ugyan biztosít neki bizonyos kiváltságokat, a bőrszíne azonban megakadályozza abban, hogy teljes életet éljen. Belle elhagyja otthonát, azon tűnődve, megtalálja-e valaha az igaz szerelmet. 

LINKEK 

VIDTO

YOUWATCH

YOUWATCH

Emlékszem, úgy egy éve gondoltam, belenézek ebbe a sorozatba, aminek masszív sorozatmaraton lett a vége. Két nap alatt végeztem vele.
Most hogy még három nap áll előttünk, van is rá időkeret, ha esetleg valaki hasonlóképpen járna.

Az Észak és Dél egy 1985-ös amerikai kalandfilmsorozat. John Jakes regénytrilógiájának első része alapján készült. A történet az amerikai polgárháború alatt és az azt megelőző, illetve követő években játszódik, a középpontban az északi Hazard és a déli Main család barátsága áll. A déli arisztokrata, Orry Main és az északi iparmágnás fia, George Hazard a West Point-i katonai akadémián barátkozott össze. 1847 augusztusában a Mexikóváros közelében fekvő Churubuscóért folyó ádáz küzdelemben Main és Hazard hadnagyok megdöbbenve tapasztalják, hogy Elkanah Bent százados parancsnoksága alá kerültek. Bent százados ki is használja az adott lehetőséget, és Orry számára egy biztos halállal járó küldetést talál ki.

A forgatókönyv alapjául John Jakes Észak és Dél trilógiája  szolgált.

1. rész	YOUWATCH	VIDTO
2. rész	YOUWATCH	VIDTO
3. rész	YOUWATCH	VIDTO
4. rész	YOUWATCH	VIDTO
5. rész	YOUWATCH	VIDTO
6. rész	YOUWATCH	VIDTO
7. rész	YOUWATCH	VIDTO
8. rész	YOUWATCH	VIDTO
9. rész	YOUWATCH	VIDTO
10. rész	YOUWATCH	VIDTO
11. rész	YOUWATCH	VIDTO
12. rész	YOUWATCH	VIDTO
13. rész	YOUWATCH	VIDTO
14. rész	YOUWATCH	VIDTO
15. rész	YOUWATCH	VIDTO

Amíg Oroszlánszívű Richárd (Julian Glover) keresztes-hadjáratot vezet a távoli Palesztinában, addig hitvány öccse magához kaparintja a teljes hatalmat. Aljassága kiélezte a szászok és normannok közötti ellentétet, így különös jelentőséggel bír az "Anglia Bajnoka" címéért hirdetett bajvívás, amelyben szászok és normannok is részt vesznek. Az utolsó küzdelem előtti estére a szászok vezére összehívja híveit. Tanácskozásukra kései vendégek is érkeznek, azzal a hírrel, hogy a visszavárt megmentő, Oroszlánszívű Richárd Anglia földjére lépett és kíséretében ott van a szász vezér fia: Ivanhoe (Anthony Andrews).

Linkek

Íme, a negyedik Barbara Cartland film, és ha jól tudom, az utolsóként leforgatott is egyben.

Még nem láttam, de egyszer időt kell szakítani rá, már csak a Kockán nyert szerelem miatt is, ami számomra alapmű gyerekkorom óta (tudom, ezt már párszor leírtam, de hát ha így van).

A kelepcébe csalt Lady Caroline Faye egy holdfényes erdei tisztáson találja magát - egy holttest mellett, és a gyilkos nincs is messze tőle. Itt találkozik Lord Breconnel, akinek helyes arcán szomorú kifejezés ül. Caroline nem árulja el a férfinak, ki is ő valójában, hanem azt mondja, hogy csak egy társalkodónő. Nem sokkal ezután Lord Brecon anyjának, a nagyságos Lady Breconnek lesz a társalkodónője. A komor Breacon-kastélyban megtudja, hogy a férfinak - akibe egyre jobban beleszeret - szörnyű titka van, melyet nem akar neki elmondani. Megkezdődik a szívek párbaja, melyben Vane megpróbálja megmenteni Caroline-t saját meggondolatlan lépésétől, attól, hogy elkötelezze magát mellette, a lány pedig eldönti: megmenti a férfit és a szerelmüket.

Karácsony napján és mi más kerülhetne fel erre a blogra, mint Dickens-től a Karácsonyi ének. Idővel majd a hagyományos változatot is felteszem, de most - de jó nektek - megosztom veletek a regényből készült musicalváltozatot.

Nem tudom, észrevettétek-e már, de amikor valamit nagyon nem akarunk megtenni, tényleg semmi, de semmi kedvünk hozzá, na, akkor abból a szinte mindig csodajó dolgok kerekednek ki. Sok kedvenc filmemet, darabomat, könyvemet köszönhetem ennek az alapigazságnak és ilyen az Isten pénze is (meg A nyomorultak): abszolút nem volt kedvem ahhoz, hogy megnézzem, de a családom elrángatott a színházba és azóta imádom úgy, ahogy van.

Aki alapból nem retteg vagy viszolyog a musicalektől, és szereti a történetet, szerintem adjon egy esélyt ennek, mert a zene fergeteges (Tolcsvaynak köszönhetően, a szöveg pedig Müller Péter és Müller Péter Sziámi műve és szintén maradandó élmény szerintem), a színészek is jók, a vége pedig... hát, garantált.

Persze nem lehet vitatni, hogy én elsőként (és még utána vagy kétszer) élőben láttam, ez pedig egy elég gyér minőségű felvétel, szóval az élmény kicsit más lehet, de a kommenteket olvasva... hátha :(

A régebbi, Madáchos változatot osztom meg veletek (jelenleg az Operettszínházban fut a darab).

Aki bevállalja, annak jó szórakozást :)

A 200 éve született Charles Dickens Karácsonyi ének című kisregényéből írt musical főhőse a lelkileg sivárrá vált, idősödő milliomos, Ebenézer Scrooge. A történet időpontja Karácsony, illetve több karácsony is, hiszen hősünket halott üzlettársának szelleme ekkor látogatja meg és időutazásra invitálja életének korábbi szentestéire. Scrooge múltbéli karácsonyai filmként peregnek le szemei előtt és emlékeiben kalandozva eszébejut, hogy mennyivel gazdagabb volt, amikor még nem a pénz volt az egyetlen érték, amiért lelkesedni tudott.

1. felvonás: YOUTUBE

2. felvonás: YOUTUBE

Második évad tálalva.

1875-ben egy vidéki lány, Denise Lovett egy észak-angliai városba, Newcastle-be érkezik, hogy munkát vállaljon nagybátyja szövetboltjában, aki azonban nem tudja alkalmazni, mivel az utcában nemrég megnyílt fényűző divatáruház, a Paradise jelentette konkurencia miatt így is alig tud megélni. Denise a Paradise női osztályán kap munkát eladóként, és a többi lányhoz hasonlóan neki is meg kell felelnie azoknak a szigorú elvárásoknak, amelyeket az osztály vezetője, Miss Audrey állít eléjük. Denise szeme csakhamar megakad az áruház jóképű tulajdonosa, a nemrég megözvegyült John Moray alakján, aki nemcsak személyiségével, de merész üzleti ötleteivel is lenyűgözi a lányt. Eközben Moray nagyhatalmú befektetője, Lord Glendenning meggyőzésével van elfoglalva, akinek leánya, Katherine arra számít, Moray feleségül fogja venni.

A sorozat alapját képező könyv: Émile Zola: Hölgyek ​öröme (Rougon-Macquart család 11.)

1. rész	INDAVIDEO	YOUWATCH
2. rész	INDAVIDEO	YOUWATCH
3. rész	INDAVIDEO
4. rész	INDAVIDEO	YOUWATCH
5. rész	INDAVIDEO	YOUWATCH
6. rész	INDAVIDEO	YOUWATCH
7. rész	INDAVIDEO	YOUWATCH
8. rész	INDAVIDEO	YOUWATCH

Tegnap értem a végére, de sietve szeretném leírni, mit is gondolok. Mondjuk, annyira mélyen bevésődtek egyes érzések, hogy talán nem is kellene ennyire rohannom. Kegyetlenül bennem maradtak részletek. Tegnap már horrort néztem, hogy kimossak egy-két jelenetet a fejemből, amit egyszerűen nem tudtam elfelejteni.

Ez a második Philippa Gregory-regényem (A másik Boleyn lány után)  és hozzátartozik az igazsághoz, hogy ez nem a tipikus romantikus regény. Nem, egyáltalán nem az. A XV. században játszódik, és az elragadó természetű, gyönyörű Yorki Erzsébetről (Elizabeth-ről) szól.

A történet a bosworth-i csata után kezdődik, a rózsák háborúja eldőlni látszik, a fehér rózsa, a York-ház vesztett, Tudor Henrik diadalmaskodott III. Richárd felett és bevonult Londonba.
Elizabeth elvesztette élete szerelmét, III. Richárdot (ne menjünk bele, hogy tulajdonképpen a király a saját nagybátyja volt), akinek törvénytelen szeretője is volt hosszú ideig és a bosworth-i csata után szándékoztak összeházasodni. Richárd meghal, ő rossz hírben marad és szembesülnie kell a ténnyel, hogy bár Tudor Henriknek szánják, a jövendőbeli király szabadulni akar a kötelezettség alól.
Ez azonban nem jön össze neki, a parlament felszólítására a királynak házasságra kell lépnie a még mindig mélyen gyászoló Elizabeth-tel, aki hamarosan teherbe is esik.
Csakhogy közben a York-ház hívei nem nyughatnak és sokkal többen vannak, mint a külföldi zsoldos hadsereg élén csatát nyert Henrik támogatói, így hát a Tudorok nem tehetnek mást, minthogy jól "odafigyelnek" a lehetséges "trónkövetelőkre", akik a York-ház követői szerint inkább igényt tarthatnak volna a trónra, mint egy jöttment Tudor Henrik.
Ilyen trónkövetelő lehetett volna Elizabeth testvére, Richard is, hacsak nem ölik meg jó pár évvel ezelőtt a Towerben. Illetve nem is lehet pontosan tudni, mi történt vele, hiszen az igazság annyi, hogy egyik nap még a szobájában raboskodott, másnap már nem találták ott, holttest viszont sosem került elő. Mindenki azt feltételezi, hogy titokban megölették... Aztán egyszercsak felbukkan egy fiú a távoli Flandriában és azt állítja, hogy ő az elveszett Richard, yorki herceg és jogot formál a trónra.
Elizabeth addigra már három gyermekét megszülte, köztük a Tudor trónörököst és most szembetalálja magát vér szerinti testvérével, és döntenie kell, kihez lesz hű, hőn szeretett családjához, a York-házhoz, aminek tagjaival férje kegyetlenül és csúful elbánt, vagy fiához és a szívtelen Tudorokhoz. 

Engem komolyan megrázott egy-egy mellékszereplő sorsa, amit annak tudatában olvastam, hogy jesszus, ez tényleg megtörtént! A vicces az, hogy miközben a könyvet bújtam, a DigiWorld-ön épp egy III. Richárdról és Elizabeth talán elveszett tesójáról szóló ismeretterjesztőt adtak. A történészek nem tartják valószínűnek, hogy a fiú el tudott szökni a Towerből, de Gregory elmélete, amit a könyv végén megoszt az olvasóval nem tűnik csacskaságnak.

A regényt talán ha három nap alatt kivégeztem. Szerintem aki szereti az angol történelmet, a történelmi regényeket, hozzám hasonlóan nem tudja majd letenni, aki pedig kizárólag romantikát vár egy könyvtől, ne nagyon próbálkozzon vele.


Ha kedvet kaptál, itt belekóstolhatsz a történetbe:


A könyvből egyébként filmsorozat készül/készült, aminek még nem látom nyomát magyar fórumon, viszont az előzményeit a Fehér királynő dolgozza fel (aminek szintén egy Gregory-regény az alapja). Erre szintén visszatérünk még. :)

Most a tesóm nagy kedvencét osztom meg veletek. Nem ragozom túl, szerintem ez a sorozat (bár én eddig csak az első évadot - de azt kétszer - láttam) imádnivaló, megvan benne minden, szerelmi háromszög, aranyos főhős, az igazi pasi (mondjuk választhattak volna magasabbat), titok és a többi és a többi.

1875-ben egy vidéki lány, Denise Lovett egy észak-angliai városba, Newcastle-be érkezik, hogy munkát vállaljon nagybátyja szövetboltjában, aki azonban nem tudja alkalmazni, mivel az utcában nemrég megnyílt fényűző divatáruház, a Paradise jelentette konkurencia miatt így is alig tud megélni. Denise a Paradise női osztályán kap munkát eladóként, és a többi lányhoz hasonlóan neki is meg kell felelnie azoknak a szigorú elvárásoknak, amelyeket az osztály vezetője, Miss Audrey állít eléjük. Denise szeme csakhamar megakad az áruház jóképű tulajdonosa, a nemrég megözvegyült John Moray alakján, aki nemcsak személyiségével, de merész üzleti ötleteivel is lenyűgözi a lányt. Eközben Moray nagyhatalmú befektetője, Lord Glendenning meggyőzésével van elfoglalva, akinek leánya, Katherine arra számít, Moray feleségül fogja venni. 

A sorozat alapját képező könyv: Émile Zola: Hölgyek ​öröme (Rougon-Macquart család 11.)