Book Hangover - Philippa Gregory: A fehér hercegnő

Tegnap értem a végére, de sietve szeretném leírni, mit is gondolok. Mondjuk, annyira mélyen bevésődtek egyes érzések, hogy talán nem is kellene ennyire rohannom. Kegyetlenül bennem maradtak részletek. Tegnap már horrort néztem, hogy kimossak egy-két jelenetet a fejemből, amit egyszerűen nem tudtam elfelejteni.

Ez a második Philippa Gregory-regényem (A másik Boleyn lány után)  és hozzátartozik az igazsághoz, hogy ez nem a tipikus romantikus regény. Nem, egyáltalán nem az. A XV. században játszódik, és az elragadó természetű, gyönyörű Yorki Erzsébetről (Elizabeth-ről) szól.

A történet a bosworth-i csata után kezdődik, a rózsák háborúja eldőlni látszik, a fehér rózsa, a York-ház vesztett, Tudor Henrik diadalmaskodott III. Richárd felett és bevonult Londonba.
Elizabeth elvesztette élete szerelmét, III. Richárdot (ne menjünk bele, hogy tulajdonképpen a király a saját nagybátyja volt), akinek törvénytelen szeretője is volt hosszú ideig és a bosworth-i csata után szándékoztak összeházasodni. Richárd meghal, ő rossz hírben marad és szembesülnie kell a ténnyel, hogy bár Tudor Henriknek szánják, a jövendőbeli király szabadulni akar a kötelezettség alól.
Ez azonban nem jön össze neki, a parlament felszólítására a királynak házasságra kell lépnie a még mindig mélyen gyászoló Elizabeth-tel, aki hamarosan teherbe is esik.
Csakhogy közben a York-ház hívei nem nyughatnak és sokkal többen vannak, mint a külföldi zsoldos hadsereg élén csatát nyert Henrik támogatói, így hát a Tudorok nem tehetnek mást, minthogy jól "odafigyelnek" a lehetséges "trónkövetelőkre", akik a York-ház követői szerint inkább igényt tarthatnak volna a trónra, mint egy jöttment Tudor Henrik.
Ilyen trónkövetelő lehetett volna Elizabeth testvére, Richard is, hacsak nem ölik meg jó pár évvel ezelőtt a Towerben. Illetve nem is lehet pontosan tudni, mi történt vele, hiszen az igazság annyi, hogy egyik nap még a szobájában raboskodott, másnap már nem találták ott, holttest viszont sosem került elő. Mindenki azt feltételezi, hogy titokban megölették... Aztán egyszercsak felbukkan egy fiú a távoli Flandriában és azt állítja, hogy ő az elveszett Richard, yorki herceg és jogot formál a trónra.
Elizabeth addigra már három gyermekét megszülte, köztük a Tudor trónörököst és most szembetalálja magát vér szerinti testvérével, és döntenie kell, kihez lesz hű, hőn szeretett családjához, a York-házhoz, aminek tagjaival férje kegyetlenül és csúful elbánt, vagy fiához és a szívtelen Tudorokhoz. 

Engem komolyan megrázott egy-egy mellékszereplő sorsa, amit annak tudatában olvastam, hogy jesszus, ez tényleg megtörtént! A vicces az, hogy miközben a könyvet bújtam, a DigiWorld-ön épp egy III. Richárdról és Elizabeth talán elveszett tesójáról szóló ismeretterjesztőt adtak. A történészek nem tartják valószínűnek, hogy a fiú el tudott szökni a Towerből, de Gregory elmélete, amit a könyv végén megoszt az olvasóval nem tűnik csacskaságnak.

A regényt talán ha három nap alatt kivégeztem. Szerintem aki szereti az angol történelmet, a történelmi regényeket, hozzám hasonlóan nem tudja majd letenni, aki pedig kizárólag romantikát vár egy könyvtől, ne nagyon próbálkozzon vele.


Ha kedvet kaptál, itt belekóstolhatsz a történetbe:


A könyvből egyébként filmsorozat készül/készült, aminek még nem látom nyomát magyar fórumon, viszont az előzményeit a Fehér királynő dolgozza fel (aminek szintén egy Gregory-regény az alapja). Erre szintén visszatérünk még. :)