Pár napja elhunyt Bara Margit.

Nem fogom azt hazudni, hogy eddig tudtam, kicsoda ő, de most elbeszélgettem anyukámmal és ő elmesélte, amit tudott róla. Azt, hogy tehetséges volt, ennél is nagyobb színésznő lehetett volna és csúnyán kicsinálta az élet. Röviden összefoglalva.


Így hát az ő tiszteletére ma kikerül a blogra az egyik legismertebb filmje, ami egyébként gyerekkorom egyik nagy kedvence is. Azt hiszem, ez is egy olyan könyv, amit soha nem fogok elolvasni, nehogy lerombolja a filmélményt.

Jókai Mór nemzedékek sora által olvasott regénye egyike nemzeti irodalmunk legközkedveltebb mesterműveinek, a belőle készült hasonlóan népszerű filmváltozat pedig felvonultatja színjátszásunk legjavát. A szépséges Henriette-et nagyapja Hátszegi báróhoz kényszeríti, pedig a lány Vámhidy Szilárdba szerelmes. A két fiatal a maga módján próbál tiltakozni: önként elvetnék maguktól az életet, de szerencsére megmentik őket. Ennek azonban nem sokáig örülhetnek: Hátszegi báró magával viszi a lányt Erdélybe, ahol a titokzatos Fatia Negra tartja rettegésben a vidéket...

A film alapját képező könyv: Jókai Mór: Szegény gazdagok
A könyvet elolvashatod vagy e-könyv formátumban letöltheted itt: Magyar Elektronikus Könyvtár

Link:

Hatalmas szünet után itt vagyok újra kicsit másképp, nem is akármikor, úgy alakult, hogy a népszavazás napján. :)

Szóval szavazás van, úgy gondoltam, kiveszem a magam részét a politikából, mármint amennyire tudom ezen a blogon keresztül. Nem is kellett sokáig töprengenem, melyik kosztümös film passzolna a mai napi hangulathoz, bizony, a A kőszívű ember fiai.

Jó érvényes vagy érvénytelen szavazást és távolmaradást, valamint kellemes további vasárnapot kívánok!  :)

A császárpárti Baradlay Kázmér özvegye, szembeszegülve férje végakaratával, jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni a fiait. Hazahívja legidősebb fiát, Ödönt Pétervárról, Richardot és Jenőt Bécsből. Kitört a forradalom. A forradalmár lelkületű Baradlayné biztatására fiai apjuk végakarata ellenére, 1848 ügye mellé állnak. A leggyengébbnek tűnő, fényes pálya előtt álló Jenő a szabadságharc leverése után az életét is feláldozza bátyjaiért.

Ha pedig Egy magyar nábob, bizony nem hagyhatom el a Kárpáthy Zoltánt, mert az olyan lenne, mintha valaki megnézetné velünk egy igazán jó sorozat pilotját, aztán a többi részt nem találnánk sehol. :)

Apja halála után Kárpáthy Zoltán Szentirmayék házában nő fel. Szerelmes lesz leányukba, Katinkába, de gyámapja elküldi őt otthonukból 18. születésnapján. E lépésre az a szennyes per készteti, amelyet előbb Kárpáthy Abellinó folytat János úr örökségéért, majd Kőcserepy, aki üzletet lát ebben. Zoltán utóbb rájön: mi készteti nevelőapját erre a megmagyarázhatatlannak tűnő lépésre. Nem Katinkát akarja tőle elválasztani, hanem Abellinóék aljas manőverét óhajtja megelőzni. Amint ez nyilvánvalóvá válik, Zoltán lemond az örökségéről, hogy anyja nevét és Rudolf személyét megkímélje a gyanúsítgatásoktól.

A film alapját képező könyv: Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán

Linkek

Augusztus 20.! Ma megünnepeljük István királyt! :)

Ezért pedig elhoztam nektek az István a király című... Na jó, nem.

Most egy kicsit eltérünk a sablontól, és bár magyar filmeknél maradunk, de mélységes tisztelet mellett, de enyhén hanyagoljuk I. Istvánt (ez van, ha nem készül elég film valakiről).

Az egyik kedvenc filmemet hoztam el nektek. Jókaiból egyébként sem elég sosem, de a régi, nagyszabású adaptációk szerencsére fantasztikusan sikerültek.

A romantikus történet a reformkorban játszódik. Hőse a különcségeiről híres vagy inkább hírhedt dúsgazdag Kárpáthy János - a magyar nábob -, unokaöccse: a cinikus Abellinó, aki a mérhetetlen vagyon örököse szeretne lenni, s ezért mindenre képes, mert fülig el van adósodva. Mellettük olyan alakok vonulnak fel, mint a gáncsnélküli lovag, Szentirmay Rudolf és a reformkor nagy poitikusa: Wesselényi Miklós. Abellinó megpróbálkozik azzal is, hogy feleségül vegye Mayer Fannyt, de Kárpáthy János keresztülhúzza számítását, s nemcsak a leány becsületét menti meg, de azzal, hogy nőül veszi, végleg kirekeszti az örökségből számító rokonát. Ráadásul megszületik gyermekük: Kárpáthy Zoltán - így Abellinó utolsó reménye is füstbe megy. Fanny azonban szülés után meghal.

A film alapját képező könyv: Jókai Mór: Egy magyar nábob 

Linkek